Meglepő is volt, meg nem is az MNB keddi kamatdöntése, hiszen a szakértők megosztottak voltak annak kapcsán, hogy 75 vagy 100 bázisponttal csökken a kamat. Mondhatnánk, hogy hozott is a jegybank, nem is: gyorsított a tempón, de hangsúlyozta, hogy csak átmenetileg. A forint azért így is gyengélkedni kezdett, és könnyen lehet, hogy a következő hetek nagy izgalmakat hoznak. Miért vágott nagyot az MNB? Mi a haszna és a kockázata a lépésnek? Mi vár a forintra?
Eltűntek a tavasszal látott 14-15%-os hozamszintek a diszkont kincstárjegyek (DKJ) piacáról, ami nemcsak a magyar lakosság megtakarítási szerkezetét, hanem az államadósság-finanszírozást is érintheti: az utóbbi hónapokban láthatóan csökken a háztartások DKJ-kereslete, az alacsonyabb hozamok pedig a bónusz állampapír vásárlására is negatív hatással lehetnek, ugyanis az eddigi csaknem 12% után várhatóan 9% alatti kamatot fizet az előttünk álló három hónapban. Mindez jelentősebb megtakarításokat mozdíthat meg a jövőre már 18% feletti kamatokat fizető prémium állampapír felé, ami állományi szinten nem feltétlenül jelent kiesést az adósságfinanszírozásban, a kamatkiadásokat tekintve viszont nagyon fájó lehet az államkasszának.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
A háború és a szankciók miatt felértékelődött a kiszámíthatóság, egyre nagyobb fontossággal bír a stabilitás, ezért az ellenállóképesség erősítésére lehetőség az Európai árfolyam-mechanizmus rendszerébe való belépés Varga Mihály szerint – áll a Pénzügyminisztérium közleményében. Ennek célja, hogy az euró bevezetésére való felkészülés jegyében csökkentse az árfolyam-ingadozást.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
Európa-bajnok 25%-os infláció és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő 18%-os irányadó kamat mellett erősödött forintunk a 430-as eurócsúcshoz képest. A stabilizálódó forintárfolyamnak azonban irtózatos ára van, 2023-ban a GDP több mint 4%-át költhetjük kamatfizetésre, ami az oktatásra fordított költségvetési kiadásokhoz mérhető összeg.
Itthon egyértelműen az MNB keddi döntését várja a piac, közben viszont a világon sem áll meg az élet. A Fed múlt heti kamatdöntése után a Kongresszus előtt beszél majd Jerome Powell, a hét végén pedig érkezik a jegybank által kiemelten figyelt inflációs mutató.
Elérte Európát és Magyarországot is a koronavírus második hulláma, felmerült ismét a hard Brexit kockázata és nyakunkon az amerikai elnökválasztás is. Bár kétség kívül jelentős volatilitásra számíthatunk, a világ gazdaságait rekordösszegű stimulációs csomagokkal próbálják menteni a jegybankok és a politikusok is, így sok magyar befektetési alapot kezelő szakember úgy látja, érdemes lehet bevásárolni akár kockázatosabb eszközökből is a nagyobb megingások után, más szakértők viszont úgy látják, érdemes egyelőre óvatosnak lenni és parkolópályára tenni a pénzt.
A magyar uniós biztos pedig változtatásokat kért.
Ennyiért lehet most kiadó lakást találni a nagyobb városainkban.
Hiába az uniós akcióterv?
A házelnök korruptnak nevezte az amerikai bíróságokat.
Kivárhatnak a befektetők.
Napi bírságról dönthet az Európai Unió Bírósága.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
